Pajzos dűlő
Története
Írásos dokumentumok igazolják, hogy az egykoron még Hosszúhágó vagy Hosszúvölgye néven ismert hegyen a 13. századtól kezdődően szőlőt műveltek. A történelem során számos tulajdonossal rendelkezett a földterület, akik jellemzően szerzetesi rendek és címeres nemesek voltak. A 19. században a szőlőterületek nagy része zsidó családok kezébe kerül. A Pajzos dűlő sem képzett kivételt ez alól. Ezt bizonyítja a Pajzos korábbi tulajdonosának, Goldstein Sámuelnek a Pajzos pince bejáratánál található emléktáblája is, amely szerint:
„1892. Filokszera által elpusztultak a szőlők
1895: Újonnan építettem e szőlőt pinczével együtt.”
(Goldstein Sámuel)
A II. világháború és azt követő politikai fordulat radikálisan megváltoztatta a Pajzosnak a 18. század végén kialakult birtokszerkezetét és az 1945−1949 közötti időszakban államosították azt. Magánkézbe kerülése előtt közel 50 évig állami tulajdonban volt, és a rajta termett szőlőt a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban dolgozták fel. Ez az állapot maradt fent 1992-ig.
Nevének eredete
Az 1528-ig Hosszúvölgy vagy Hosszúhágó néven ismertté vált szőlőhegy mai neve a szőlőhegy birtoklásának minőségére utalt. A terület birtokosai címerrel, vagyis pajzzsal régiesen fogalmazva pajzossal, rendelkező főnemesek voltak.
Fekvése és talaja
A Zempléni-hegység részét képző dűlő a tengerszint felett átlagosan 200 méteren elhelyezkedő 107 hektáros napsütéses, déli-délnyugati fekvésű. Alapkőzetét a vulkanikus tevékenység következtében kialakuló andezittufa, talajrétegét pedig vékony nyirokbemosódásos barna erdőtalaj képezi. A talajnak rendkívül jó a hőmegtartó képessége, ezért is érik és aszúsodik rajta kiválóan a szőlő.
Klíma
Az augusztus és a szeptember eleje a területen jellemzően száraz, amelynek köszönhetően a szőlő fokozatosan jut el a teljes érettség fázisát követően a túlérési szakaszba. Ez biztosítja a gyümölcs magas cukortartalmát. A területet délről a Zsadány patak, északról pedig tölgyfaerdő határolja, amely ideális adottságokat teremet ősszel, az aszúképződéshez nélkülözhetetlen Botrytis Cinerea nemes penész képződéséhez szükséges párának.
Fekvése és talaja
A Zempléni-hegység részét képző dűlő a tengerszint felett átlagosan 200 méteren elhelyezkedő 107 hektáros napsütéses, déli-délnyugati fekvésű. Alapkőzetét a vulkanikus tevékenység következtében kialakuló andezittufa, talajrétegét pedig vékony nyirokbemosódásos barna erdőtalaj képezi. A talajnak rendkívül jó a hőmegtartó képessége, ezért is érik és aszúsodik rajta kiválóan a szőlő.
Klíma
Az augusztus és a szeptember eleje a területen jellemzően száraz, amelynek köszönhetően a szőlő fokozatosan jut el a teljes érettség fázisát követően a túlérési szakaszba. Ez biztosítja a gyümölcs magas cukortartalmát. A területet délről a Zsadány patak, északról pedig tölgyfaerdő határolja, amely ideális adottságokat teremet ősszel, az aszúképződéshez nélkülözhetetlen Botrytis Cinerea nemes penész képződéséhez szükséges párának.
Szőlészete
A dűlő termőterülete 52 hektár. A szőlőterület 88 %-ára a Tokaji Borvidék legismertebb és legkedveltebb szőlőfajtáit telepítettük: Furmintot (19 ha), Hárslevelűt (17 ha) és Sárgamuskotályt (12 ha). Ezek a szőlőfajták késői érésűek, bőtermők, továbbá jól aszúsodnak. Mustjaik cukortartalma magas, a belőlük készülő borok pedig kiválóan alkalmasak fahordós érlelésre.
A termőterület fennmaradó 12%-ára kísérleti jelleggel olyan kevésbé ismer, már-már ritka fajtákat ültettünk, mint a Zéta és a Kövérszőlő. Jellemző ezekre a fajtákra is a jó cukorgyűjtő képesség és könnyű aszúsodás. Fajtaborokat elvétve készítünk belőlük, de ellenpéldaként említendő, hogy a 2014-es szamorodni 100%-ban Zéta szőlőből készült.
Az innen származó borok…
… üdék, zamatosak, szép savszerkezettel és gazdag gyümölcsös aromával rendelkeznek. Illatukban és ízükben fehérhúsú gyümölcsök, őszibarack, és a trópusi gyümölcsök aromái fedezhetők fel.
A dűlőn található szőlőkből száraz- és édesborok, reduktív vagy hordós változatban egyaránt készülnek. A terroir jelentősen kedvez az édesboroknak, azonban T-furmint száraz birtokborunk is ennek a dűlőnknek a gyümölcséből készül.
Az innen származó borok méltán legendásak: évtizedek múltán is megtartják gazdag gyümölcsös aromavilágukat, nem veszítenek a gerincet adó savak frissességéből.
Terület
107ha
Termőterület
52ha
Tőkeszám
5110 tőke/ha
Tőkleterhelés
1-1,2 kg/tőke
Művelésmód
Középmagas
(90cm-es)
kordon
Termesztett szőlőfajták
Furmint, Hárslevelű Sárgamuskotály, Zéta, Kövérszőlő
