A Pajzos újjászületésének folyamata nem csupán stratégia részből, hanem szemmel is jól látható kreatív részből állt. A borok címkéje mellett logónk is új formát öltött, csakúgy, mint az általunk használt mindennemű kommunikációs eszköz.
A modern, minimalista vonásokat tartalmazó arculatunkat Kiss Zsombor grafikus álmodta meg, aki megosztotta velünk, hogy hogyan élte át ezt a folyamatot.
A borok világa mindig is az egyik leginspirálóbb grafikai téma volt számomra. Különösen akkor, ha a borászat arculatát egészen az alapoktól kezdve lehet felépíteni, mert így a végeredmény egy minden ízében egybecsengő kortárs hozzáadott művészeti értékkel bíró dizájn lesz. A Pajzos Tokaj esetében van erre lehetőség és igény is.
Az új arculat kialakításakor a cél az volt, hogy a logó struktúrájában megőrizze az előd főbb stílusjegyeit, karakterét, ugyanakkor egy letisztult, modern átfogalmazásban szülessen ujjá.
A pár vonalból kirajzolódó forma könnyed vonalvezetése szakít a korábbi ornamentális díszítéssel. Ezt egészíti ki a régi elnevezés szerint „Pajzos” – azaz mai nevén pajzs motívum, mely visszautal a név eredetére és egyben a patinás tokaji borvidék gazdag kulturális örökségére reflektál. A tipográfia erőteljes betűelemeivel és légies elrendezésével azonnal a memóriába ég, és egyértelműen képviseli a borászatot. A logó alkalmas a kis,- és nagy méretben való felhasználásra, valamint a legkülönfélébb nyomdai nemesítési technológiák alkalmazását is lehetővé teszi. Az arculati vezérszínek az arany/óarany (és egyéb fém színek) valamint a fekete. Ezek eleganciát, minőséget, tradíciót, mélységet és dinamikát sugallnak.
Régi logó
Új logó
Az identitás másik meghatározó eleme a Pajzos dűlőt ábrázoló stilizált rajz – mint kiegészítő arculati motívum. Ennek szerepe a logót támogatva, a vásárlónak egy benyomást adni a terroir-ról és a tradícióról.
Pajzos dűlő
A címkék esetében természetesen kategóriánként más-más elvárásnak kellett megfelelni, de ami közös bennük, hogy ugyanaz a szellemiség hatja át az alapborokat, mint a csúcsborokat, ami talán a ”patinás” és a “modern” jelzőkkel fejezhető ki leginkább. Fontos, hogy a vásárló érezze a tradíciót, a terroirt és a minőséget a bor mögött, de mindezt mai vizualitással előadva, hogy felfigyeljenek rá és a termék azt sugallja, megbízhatóan jó minőségű bort kapunk a pénzünkért.
Az új arculatban a legnehezebb talán az volt, hogy a megrendelővel közösen megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt régi és új között, érezhető legyen a kontinuitás a korábbi címkékkel és logóval, de mégis újszerű legyen, valamint kikísérletezzük az ideális nemesítési eljárásokat, technológiát az egyes címkék esetében.
Az arculat fejlesztése közben fontos, hogy kialakuljon a megrendelő és a tervező között egy kölcsönös bizalmon alapuló partneri viszony, ahol a felek tiszteletben tartják egymás véleményét, odafigyelnek egymás szakmai-művészi elképzeléseire és elvárásaira. Így tud a végén egy koherens, piaci igényeknek megfelelő mégis azon túlmutató értékekkel bíró eredmény születni.
Véleményem szerint, ha az arculat egészét tekintjük, akkor az alapokat letettük, vizuálisan egy erős márka született, ami méltó a díjnyertes borokhoz. De mivel egy termékbevezetés elején járunk, ahol fontos volt, hogy bizonyos pontokon kötődjünk a korábbi elődhöz, ezért egy hosszabb evolúciós folyamat eredménye lesz, hogy a maga teljességében összeálljon a végleges arculat.
