A múltunk
„Ha tokajit iszunk, éreznünk kell, hogy van gondviselés felettünk, mert annyi gyönyört, mint ez a bor, csak egy végtelen jóságos Isten nyújthat.”
(Voltaire)
A tokaji szőlők történelme hosszú múltra tekint vissza. 1251-ben írásos feljegyzések említik, azonban a történészek szerint, már a Honfoglalás korában is szőlővel telepítették a környékbeli hegyoldalak.
A tokaji szőlők kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a Tokaji Borvidéket minősítették a világon elsőként, már 1737-ben zárt termelési körzetté.
Tokaj hírnevének alapját azon borkülönlegességeiről (aszú és szamorodni) kapta, amelyek a világon egyedül csak itt készülnek.
Az első aszút 1571-ben készítették, de valódi dicsőségét csak a 17. században érte el, amikor II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően Európa szinte összes uralkodójához eljutott a nemes nedű. XIV. Lajos jegyezte meg a ma már szállóigévé vált mondatot, miszerint a „Tokaji, a borok királya és a királyok bora”.
A Tokajit Isten ajándékának vélték, még Kölcsey Ferenc Himnuszában is kiemeli fontosságát: „Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél.”
A filoxéra járvány azonban a Tokaj-Hegyalján sem kímélte a szőlőket és szinte teljesen elpusztította azokat. Igaz újratelepítették a tőkéket, de azok fajtaszáma csökkent. Az államosítás pedig, az aszú és ezzel a Tokaji Borvidék hírnevének összeomlásához vezetett.
A privatizációt követően a dűlőket külföldi befektetők vásárolták fel, akik számos innovációt hoztak a Borvidék életébe. Az elavult borászati technológiát megreformálták, a szőlőket ahol szükséges volt újratelepítették, a borokat pedig magas minőségi szintre hozták. A „nyugati” tőke és tudás sokat jelentett Tokaj elvesztett hírnevének újraépítésében.
A Pajzos Tokaj története ekkor vette valós kezdetét Jean-Michel Arcaute Bordeaux-i borásznak köszönhetően. 1991-ben az Arcaute feleségének a tulajdonában álló bordeaux-i a Château Clinet borászatot megvásárolta a francia GAN biztosító társaság. A borászat vezetője azonban továbbra is Arcaute maradt, akit akkor a borvilág „őrült zsenijeként” tartottak számon. Az ő jóvoltából a GAN biztosítónak és a CFGVT befektetői csoportnak is Tokaj lett a fő beruházási célpontja.
A rendkívül gazdag történelmi múlttal rendelkező, 110 hektáros sárospataki Megyer dűlőre a rendszerváltást követően kiírt privatizációs tendert a francia GAN Biztosító társaság nyerte meg. A társaság 1992.november 10-én megalapította a dűlőről elnevezett Megyer Zrt-t és ezzel egyidejűleg a Megyer Tokaj márkanevet is.
Ugyancsak a rendszerváltást követően, 1991-ben jelent meg, a Jean Louis LABORDE vezetésével alapított CFGVT (Compagnie Financière des Grands Vins de Tokaj) francia befektetői csoport is, akik ismételten Arcaute tanácsára vásároltak területet a borvidéken. A Bodrogolasziban található, 107 hektáros Pajzos dűlő került a 12 fős befektetői csoport tulajdonába. Az ugyancsak a dűlőről elnevezett részvénytársaságukat, a Pajzos Zrt-t 1992. november 25-én jegyeztették be a cégbíróságon. Ezzel megalapítva a Pajzos Tokaj márkanevet.
A két dűlőről elnevezett két cég, két külön márkát ápolt és külön is működött, mindössze a menedzsment volt közös, amit mindkét cégnél a GAM Audy borkereskedelmi vállalat látott el.
A Pajzos dűlőn termesztett szőlőből készítették a magas minőségű Pajzos márka borait, amíg a Megyer dűlőről a jó ár-érték arányú Megyer márka borait állították elő.
A magyar piacra azonnal mindkét márkával sikerült betörni és a HORECA szektor mellett, a borok olyan boltok polcain váltak a fogyasztó számára elérhetővé, mint a Cora, a Tesco és a Metro üzletlánc. A francia GAM AUDY borkereskedelmi cégnek köszönhetően a borok hamar a világpiacra kerültek és jelentős exporttevékenységünk a kezdetét vette.
Mindeközben Jean-Louis Laborde rajongása is egyre inkább a borászatok felé fordult. Először 1998-ban a pomeroli Château Clinet borászatot, majd 1999-ben a sárospataki Megyer Zrt-t vásárolta meg a GAN biztosítótársaságtól. Az ezredfordulóra pedig kivásárolta befektetőtársait a CFGVT csoportból, így a Pajzos Zrt-nek is egyedüli tulajdonosává vált. A két vállalatot ezt követően egyesítette és tényleges tevékenységet már csak a Pajzos Zrt. látott és lát el a mai napig.
Laborde úr optimalizálta a szőlőtermesztést és az alacsony terméshozamú szőlőtőkéket újratelepítette 2000 és 2004 között. A korszerűsítés meghozta a kívánt hatást és a fiatal szőlőtőkék gyümölcséből magas minőségű borokat kezdtek előállítani.
2007-ben megszületett, a mára már nagy rajongótábornak örvendő birtokborunk, a száraz reduktív T-furmint ötlete, amit 2008-ban töltöttünkk először palackba. A siker nemcsak kezdeti volt, hiszen a mai napig is évről-évre nő az előállításra kerülő palackszám.
2015-ben megújult a szervezeti felépítés, amely következtében a szőlészet és a borászat is két külön szakértő, nevezetesen Espák Pál és Naár Ferenc kezébe került.
2022 novemberétől a Pajzos és a Megyer cég vezetését Kolozsváry-Kiss Árpád látja el.
A felívelő sikereket a nemzetközi borversenyeken elért érmek számának folyamatos növekedése is jól tükrözi. Az utóbbi években számos nagyarany, arany és ezüst érmet hoztunk el olyan versenyekről mint a Decanter World Wine Awards, a Berliner Wine Trophy. az Asian Wine Trophy, a Vinagora vagy az Országos Borverseny. A legnagyobb megtiszteltetések között tartjuk számon, hogy Magyarországon elsőként kapott két különböző borunk (Pajzos Tokaj Esszencia 1993-as és 1999-es évjárata) is 100 pontot a Wine Advocate legnhíresebb képviselőitől Robert Parkertől és Neil Martintól.
Amire büszkék vagyunk
Díjaink
Olvass a jelenünkről
A világszinten is ismert Tokaji Borvidéken évszázadok óta kiemelkedő minőségű borok születnek. Az itt található terroir rengeteg lehetőséget rejt magában.